Tisztelt olvasóm.Szeretnélek megkérni,hogy ha valós munkáról ill.valós jövedelemszerzésről / a NETEN / tudomásod van,persze amit ki is próbáltál és kerestél is vele, ezenkívül hajlandó vagy megosztani velem,rajtam keresztül pedig az olvasókkal, akkor kérlek ,írj egy e-mail-t.Szeretnék olyan oldalt össze állítani,ahol nem csak a szédítgetés megy.
e-mail: tetra69@freemail.hu
Az autók" EGYENLŐRE" csak dekorációk.
BANKKÁRTYÁK
Az elsõ hazai kibocsátású bankkártya 1988-ban jelent meg. Ez devizaszámlához kapcsolódott és kizárólag csak külföldön lehetett használni. Egy évvel késõbb indult meg a belföldi kártyák kibocsátása. Ezeket csak a kibocsátó bankok hálózatain belül fogadták el. A nemzetközi logó-
val ellátott, belföldi használatú kártyák 1991-tõl vannak a piacon. Kezdetben ezeket kétoldalú megállapodással fo-
gadták el a bankok, majd multirateiális alapon lehetõvé vált a kölcsönös elfogadás. A következõ állomás 1996. január 1-je volt. Ekkortól a bankkártyás fizetéseknél konvertibilissé vált a forint, vagyis a forintszámlához kötõdõ nemzetközi logós kártyákat külföldön is lehet használni. Az elsõ hazai kibocsátású hitelkártya, a Visa Classic a múlt évben került forgalomba, és ekkortól lehet hazai banknál hozzájutni Diners kártyához is.
A tiszta készpénzes fizetéstõl a bankkártyákig tartó folyamat a csekkel kezdõdött. Az évszázad közepén már nemzetközi egyezmények szabályozták a világ minden részén beváltható értépapirszerû dokumentumok használatát. A csekk ugyan csökkentette a készpénz mennyiségét, de elég sok csak kézzel elvégethetõ munkát adott a kibocsátóknak. Ezt a hátrányt küszöbölte ki a 6O-as évektõl terjedõ szabványos méretû plasztiklap, a bankkártya. A forgalom-
ban levõ legtöbb ilyen kártya egy mágnescsikot tartalmaz, amely egy 4-6 jegyû szám, a PIN-kód megadása után azono-
sitja az ügyfelet. Ezt követõen a bankban lévõ pénzbõl bankjegyhez juthat a kártyabirtokos, illetve fizethet is üzletben, áruházban, szállodában a mûanyag lappal.
A bankkártyákat alapvetõen két csoportba lehet besorolni. Az elsõbe a betéti jellegû, úgynevezett debit, a másikba a hitellehetõséggel kombinált credit kártyák tartoznak. A debit kártya nem más, mint a bankban elhelyezett betét felhasználására szolgáló eszköz. Lényegében a hagyományos takarékbetétkönyvet helyettesiti, azzal a különbséggel, hogy nem kell minden alkalommal bemenni a bankba, ha készpénzhez akarunk jutni. Ezen túl még vásárolni is lehet vele. A credit kártyával nem tisztán hitelbe lehet vásárolni, hanem csak elõre meghatározott hitelkeretet kap az ügyfél arra az estre, ha elfogyna a bankszámláján levõ pénze. Az összegét az ügyfél fizetõképességéhez méri a bank a futamideje pedig legfeljebb a kártya érvényessé-
gi idejéig tarthat. A bankkártyával készpénzt felvenni bankjegykiadó autómatákból-ATM-ekbõl lehet. A kereskedõk egy leolvasó berendezésbe-POS-terminálba- helyezik be a kártyát a vele történõ fizetéskor. A postahivatalokba olyan POS-terminálokat szereltek föl,amelyek készpénzkia-
dásra alkalmasak. Azért egyes kereskedõknél még mindig fellelhetõ a régi, hagyományos lehúzó, amelybe elõbb a kártyát helyezi be az eladó, majd rátéve a számlát egy gumigörgõt húz végig a hátoldalán, és ezzel a kártya dombornyomata "bepecsételi" a papirt. A legmodernebb bankjegykiadó autómaták és kereskedõi terminálok közvetlen - on-line - összeköttetésben állnak a kibocsátó, illetve elfogadó bank számitógépével. Ez a techinka teszi lehetõvé azt, hogy a gép visszajelzi az ügyfél számláján maradt összeget.
Terjedõben vannak azok a chipkártyák, amelyeket az egy-
szerûség kedvéért csak elektronikus pénztárcának neveztek el. Ezekbe a mûanyag lapokba chipet ültetnek be, a memória pedig meghatározott összegre tölthetõ fel. A kártya használatakor törlik a chipbõl a felhasznált összeget, igy amikor lenullázódik, tovább már nem használható ez a kártya. Vannak olan változatai, amelyeket nem kell eldobni, mivel a bankban újratölthe-
tõk. Ettõl a chipkártyától különbözik az a legújabb tipusú, amely a ATM-ek, illetve a POS-terminálok és a bankok számitógépei közti on-line összeköttetést teszik feleslegessé. Ezekben a kártyákban a chip nem meghatározott összeget, hanem ügyfél-azonositó kódokat tárol. A bankok óvadékkal és limitekkel próbálják elejét venni a túlköltésnek.
Közép-Kelet Európában hazánk vezeti a bankkártyapiacot.
A VIRTUÁLIS PÉNZTÕL AZ ÜGYFÉL AZONOSITÁSIG
A chipkártya alatt idáig egy olyan bankkártyát értettünk, amelybe mikrochipet szereltek, és ez az áramkör tartalmazza az elkölthetõ pénzösszeget. Ha a chipben tárolt összeg lemerül, akkor a kártya fetölthetõ vagy eldobható. Ezt a techinkai eszközt virtuális valóságnak is hivják.
A legújabb bankjegykiadó autómaták-ATM-ek, illetve a kereskedõknél levõ berendezések ( POS-terminálok) egyaránt on-line összeköttetésben vannak a kártyafedezeti számlát vezetõ bankkal. Ez a techinkai megoldás elég drága, viszont segitségével állandóan ellenõrizhetõ az egyenleg, igy nem fordulhat elõ az,hogy a kártyabirtokos számlája negativba fordul, illetve hitelkártya esetén túllépi a számára engedélyezett hitelkertet. Másik elõnye ennek a rendszernek az, hogy pillanatok alatt letiltható.
Ha az ügyféltõl ellopták a kártyáját, elég felhivnia a kibocsátó speciális telefonszámát, majd beütve a letiltás kódját, azzal a kártyával többet már nem lehet fizetni. Azok a berendezések, amelyek nélkülözik az on-line kapcsolat elõnyeit-ezek ma már fõleg csak Pos-terminálok-, a kártyabirtokosok limitjei révén védekeznek a túlköl-
tés ellen.
Hihetetlennek tûnik, de a legújabb generációs kártyarendszer visszatér az off-line megoldáshoz. Teheti ezt azért, mert a kártya egy olyan chipet tartalmaz, amely több biztonságot nyújt, mint az on-line összeköttetés. A chipkártyák nem tévesztendõk össze az úgynevezett cashkártyákkal, annak ellenére, hogy mindkettõ mikrochipet tartalmaz. Ez uttóbbiak virtuális pénztárcának tekinthetõk, mivel a bennük lévõ chippet az ügyfél feltölteti, majd ebbõl költ.( A cashkártyák általában kisösszegû költésekre alkalmasak csak, pl. vonatjegy vagy újság vásárlására stb.) Ha a chip leme-
rült- elfogyott a benne tárolt összeg-, akkor a kártya eldobható vagy újratölthetõ.
A chipkártya szintén mikrochipet tartalmaz, ez az integrált áramkör azonban nagyobb kapacitású, mint a cashkártya áramköre, illetve jóval több- legalább százszor annyi-információt tud tárolni, mint a hagyományos kártyákon már megszokott mágnescsik. A chipben biztonsági és használati paramétereket tárol el a kártyakibocsátók. Minden egyes treanzakció során egy sor tényezõt ellenõriz az ATM, illetve a POS-terminál. A PIN-kód ugyanúgy mûködik ennél a kártyánál is ,mint a hagyo-
mányosnál. Ezen túlmenõen a chip ellenõrzi azt, hogy a kereskedõi terminál valódi e, illetve a terminál meggyõ-
zõdhet arról, hogy a kártya ép és nem hamis. A kismemória tárolja a kibocsátó bank által meghatározott fizetési és használati paramétereket. Ezek közül leggyakoribb az idõ-
beli és az összeglimit, vagyis az, hogy naponta, illetve hetente hány tranzakcióra használható a kártya, és alkal-
manként, valmint összegezve mennyi pénz költhetõ el a segitségével. Ha chip valamilyen szokatlan adatot észlel- pl. háromnál többször ütik be egymás után a Pin-kódot-, akkor kétféleképpen védekezik az esetleges jogosulatlan használat ellen: vagy leblokkolja a kártyát, vagy pedig on-lone összeköttetést kér a kibocsátó bankkal.
Az eddigiekbõl is kiderül, hogy a chipkártya- ami a Visa Smart nevet viseli- az on-line szolgáltatások biztonságát kinálja azok költsége nélkül. Sok kereskedõ ugyanis azért nem vállalja a Pos-terminál beszerzését, felszerelését, mivel a kártyakibocsátó bankkal történõ kapcsolattartás telefonköltsége- az on-line szolgáltatás igénybevétele- számára túl drága. ( Az on-line szolgáltatás biztonságát csökkenti a kapcsolat- a távközlési szolgáltatás- zavara.)
Az új tipusú kártyák a chip mellett továbbra is tartal- mazzák a mágnescsikot. Igy ugyanaz a kártya egyaránt felhasználható a hagyományos rendszerben, illetve az új- ban is. A Visa Smart tipusú kártyái megfelelnek a nemzetközi EMV szabványnak. Ez azt jelenti, hogy az elfogadó terminálok kompatiblisek, és a tranzakciók feldolgozásának menete bárhol a világon azonos.
DINAMIKUSAN FEJLÕDIK A KÁRTYAPIAC
A múlt év végéig a 21 kereskedelmi bank és 6 takarékszövetkezet több, mint 2 millió bankkártyát bocsátott ki. Ez az eredmény azt mutatja, hogy 15 és 6O éves kor között minden harmadik emberre jut egy bankkár-
tya.
Ha a pénzügyi kultúrának része a kártyahasználat, akkor nem lehet okunk panaszra. Az elmúlt öt évben mintegy 15-szötösére emelkedett a kibocsátott kártyák darabszáma.
A növekedés ütemének a csúcsa 1995-ben volt, amikor megkétszerezõdött a kártyák száma az elõzõ évihez képest. A múlt évben már csak 5O százalékkal nõtt a kártyaszám az 1996. évihez viszonyitva. A jegybank elemzõi szerint az év végére 4O százalék körüli növekedés várható, ennek eredményeként közel 3 millióra nõhet a kibocsátott kártyák száma.
ÉV KÁRTYÁK SZÁMA
1992 137453
1993 221252
1994 379459
1995 75O293
1996 1348649
1997 2O52537
A piacon lévõ kártyák 86 százaléka Europay vagy Visa logóval ellátott. Az Európay tovább õrzi vezetõ helyét, kártyáinak száma a múlt év végén átlépte az 1 milliós határt. A maradék 14 százalékon a Citi, a Diners, valamint a kibocsátó bankok saját logós kártyái osztoznak.
A hazai bankkártyák 75 százaléka konvertibilis forintkártya. Ezek itthon és külföldön egyaránt haználha-
tók. A maradék 24 százalék kizárólag az országon belül használhatók. Ezek közül 232 ezer az Europay és a Visa logós.
A bankok saját logójával ellátott, csak belföldön használható forintkártyáinak száma 289 ezer darab. Ezek 9O százalékuk csak készpénzfelvételre és csak a kibocsátó saját hálózatán, illetve a GBC logóval ellátott bankjegykiadó autómatáknál használható. A forintalapú kártyák 6 százaléka üzemanyag-vagy benzinkártya.
A legnépszerûbb kártyák az elektronikus környezetben használhatók közül a Cirrus/Maestro és a Visa Electron.
Ez a két kártyatipus együttesen több, mint a felét adja a teljes kártyaszámnak.
A teljes hazai kártyaforgalom 1997-ben 678 milliárd 351 millió forintott tett ki.
A teljes kártyaforgalom 9O százalékát a magyar kártyabir-
tokosok hazai készpénzfelvételei és vásárlásai teszi ki.
Az átlagos magyar kártyahasználat azt jelenti, hogy a kártyabirtokos havonta két alkalommal készpénzt vesz fel, egyenként több,mint 12 ezer forint értékben. A kártyaelfogadó helyek száma a múlt évben megkétszerezõ-
dött. A kártyaelfogadó helyek száma 24 ezer 677. A múlt évben 1533 ATM mûködött az országban. A bankfiókok közül 17O1-ben lehetett készpénzhez jutni, ezek közül 11O6-ban POS-terminál mûködött.
Forrás: NAPI GAZDASÁG melléklete 1998. június
Sokféle hibát követhet el egy átlagfelhasználó: operációs rendszerébe könnyen kitalálható - ergó szótárban szereplő - jelszót választ, a wifi routerhez nem állít be titkosítást, vagy csak WEP-et, stb. Azonban bármilyen meglepő, az ATM pénzkiadó automaták üzemeltetői is tudnak nem kicsit hibázni.
![]()
A pénzszerzésnek sokféle módja van, a régi Murphy törvény szerint mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest ;-) Sokan csak elhozzák a boltból WiFi routert, kicsomagolják, és az adminisztrációs jelszót nem változtatják meg azonnal, aztán csodálkoznak, illetve ami még talán rosszabb, észre sem veszik. Embereink kutakodva a neten, sikeresen hozzáfértek online a Tranax és Triton gyári leírásokhoz.
A két tag ezekben megtalálta az ATM automaták alapértelmezett gyári jelszavával elérhető rejtett, csak az üzemeltétesnek szánt adminisztrációs menüt, melyben átprogramozta a gépeket. Ez azt jelentette, hogy bár a gépben 10 és 20 dollárosok voltak, de a menüben úgy írták át, mintha csak egy dollláros bankjegyek lennének.
Így a készpénzfelvételeknél nagyokat tudtak kaszálni, viszonylag csekély lebukási esély mellett. Az volt a dolog sportértéke, hogy nem törték fel a rendszert, nem telepítettek kémprogramot, nem is kellett nem kellett über profinak lenni, csak "ügyesnek" és ez sikerült nekik.
Jordan Eske és Nicolas Foster, mindketten 21 esztendősek, és némi autós üldözés után immár letartóztatásban, egy Nebraskai cellában várják további sorsukat és a vádemelést. Azért remélhetőleg a bankok is tanulnak majd az esetből, és befoltozzák a réseket, na meg a jelszóválasztási szokásaikon is cizellálnak a jövőben.
http://ebredjetek.hupont.hu/
http://www.smileyk.hupont.hu/ http://arvasagok.hupont.hu/
http://valogatas.hupont.hu/ http://paterparty.hupont.hu/
http://.kifesto.hupont.hu/ http://car.deluxe.hu/
http://.webforditas.hu/ http://magyarokhoz.hupont.hu/
http://hasznaltgyerekruha.hupont.hu/
http://burzsuj.blog.hu/
